2017_12_03

 Alice kertjében készült fotók. Hamvaska hó alatt.

Nem tudom, elég védett-e a hely, hogy átteleljen.

Nálam nincs ilyen, bár mindig tetszett. Itt olyan

nekem, mint  a faragott kő. Eddig Senecionak 

ismertem, de most látom, hogy új latin nevet 

kapott. Szerintem nem tanulom meg :) 

 

Mindig csodáltam a rózsákat, ahogy a tél alatt is

virágoznak, míg csak nem győz rajtuk a fagy.  

Mára ennyi. Azóta a hó is elolvadt.

Ház a kertben

0101

Mari kollázsa / Csupaszívek

"Az egész élet olyan, mint a növény, amely nemcsak azt foglalja magában, amit a szemnek tár oda, hanem rejtett mélységeiben még egy jövő állapotot is hordoz. Aki előtt növény van, mely először levelet hord, nagyon jól tudja, hogy egy idő után a levelet hordó száron virágok és termés lesznek. És a növény rejtekén már most megvannak a csírák ehhez a virágzáshoz és terméshez. Azonban hogyan mondhatná meg bárki is, milyenek lesznek ezek a szervek, aki csak azt akarná kutatni a növényben, amit az jelenleg tár szeme elé. Az képes csak rá, aki a növény lényegével megismerkedett."
Rudolf Steiner
‪

1217

paprikafácskám utolsó, 2014-es fellángolása/életigenlése (erős volt :)

0921

a csillagászati ősz kezdete kb.  /  házimozi  :) a kert azért itt is jelen...

0815

3hét - kifelé a nyárból: ahogy napraforgók elszáradtak, vándorpoloskák sokasodnak

0814

[HOME] - a kert itt illuzórikusan, a tudat tükrözésén túl is... :)

ez meg csak úgy:

"A tér nemcsak a szoba négy falán túl létezik; van olyan tér is, amelyet a szoba hoz létre. Létezik a körülzárt tér, a gömb, amelyet a megfigyelő teremt önmaga körül, és amelyen keresztül látja a megfigyeltet - aki úgyszintén gömböt teremt önmaga körül.
Amikor a megfigyelő este a csillagokat nézi, korlátozott a tere. Távcsővel képes lehet több ezer fényévnyire ellátni, de ő a tér megteremtője, ezért az véges. A megfigyelő és a megfigyelt közötti kiterjedés a tér és az az idő, amely befutja ezt a teret.

Nemcsak fizikai tér van, hanem pszichológiai dimenzió is, amelyben a gondolat önmagát futja be - tegnapként, maként és holnapként. Mindaddig, míg megfigyelő van, a tér csupán szűk börtönudvar, amelyben semmiféle szabadságról nem lehet szó."

(Jiddu Krishnamurti: Nincs más forradalom / részlet.)