0527

2011.05.27.

0526

2011.05.26.

0524

2005_05_24 Valeriana officinalis, Macskagyökér

0521

2010_05_21_17:02

0520

[kétég] ugyan nem sajátkertből, de hazafelé, 19:20 és 19:41-kor.

0519

2005
2015, napló: tíz éve ilyen volt. Még ott a homokozó, féldélelőttöket eljátszottunk itt, a csonkolt öreg , beteg körtefa levágott ágai. Most ilyen is meg nem is. A sarokban a boróka kipusztult, de vannak más örökzöldek, a japán babérmeggy átköltözött a pincelejáróhoz, helyén egy páfrányfenyő, idébb egy kalácsfa, nyilván zsúfoltabban az ideálisnál. Majd keresek egyszer ide egy frissebb fotót...

0513

2007_05_13_11:32

2000. Május közepe táján virágzik a PAEONIA – majd át kell ültetni őket pl. az előkertbe, a gyerekszoba ablaka elé, ill. hátul a nagyobb bokrok elé. Virágzik a RÓZSA a veranda előtt – visszavágni!, és egy futót ültetni mellé. Tetű ellen csalánlé és hagyma. A HÁRS nálunk még bimbós, másütt már virágzik. Az utcán az akác virágtalan. (Mert nem akác, hanem PAGODAFA) A KÖRTE szürkepenészes, (mielőtt beérne lepotyog). A KAKTUSZOK hajtanak és virágoznak a veranda párkányán. A palánták lassan nőnek csak.(cserépben és szabadföldön is nagyon kötött a talaj) Szárazság van, és szokatlan meleg. A SZŐLŐ a napos helyeken tele van fürttel, a déli kerítés árnyékában  nem. A konyha fölött a legtöbb. A HAJNALKÁK lassan kezdenek futni, a BABOK gyorsabban. Az ALKÖRMÖSt irtani kell. (Nem biztos, hogy alkörmös, de kiirthatatlan.) Füvezni szeretnénk, mert a két ház között most por van.

Kínai popzene szól. A Lili szandálja mellé kaptuk. A szandál hordhatatlan, de olcsó volt. Az egyik 21-es, a másik 22-es (bal és jobb más méretű).

2015: Olvasgatom a régi kerti-naplóimat. Hát igen. Vagyis nem, a paeonia nem érezte jól magát nálunk. Kint az utcai előkertben már igen, viszont az idei utcakorszerűsítés során ott nem maradt helye... Vagyis csak nem bírta a megpróbáltatást. A rózsák néha elöregszenek, elgyengülnek, s szintén megadják magukat a sorsnak. Általában családi ünnepekre kapott cserepes minirózsák ők, és néha kapnak tápot, s gondoskodást nem is keveset, de nyilván nem eleget.... :)
Ja és az utcán az nem fehér akác, ahogy 2000-ben szólítottam, hanem a szépséges japánakác, szebb nevén pagodafa. Sajnos még előttünk számtalanszor elszenvedte az ágainak tőből való csonkolását, talán hogy gömbösen növessze koronáját. Hozzá nemértőként, de határozottan ellenzem ezt a ténykedést, aminek eredménye a törzs felső végén egy csomósodó forma. Továbbá az utcafákat sújtó további beavatkozás, a hozzá nem értő évenkénti metszés: a villany-vezetékek védelmében esztelenül végzett további csonkítások miatt koronája természetes arányait vesztette, és ezzel együtt stabilitását is.
Kaktuszok már alig, én sosem voltam oda értük, bár a mamilláriák virágzásukban nekem is kedvesek. 

0511

2008_05_11_9:28
2008-ban így látszott a lakóház, a műterem ablakából. Mára (2015) több szempontból is változott a helyzet. A rács maradt, bár mindig utáltam ablakon a rácsokat, ezt kicsit megszerettem, mert a derékszögű hálóra ezeket a kis hajlított íveket volt szabad odaterveznem. Azóta a nagyház bejárata is változott, a dobozzá záró magas verandafalak eltűntek, a zöld gázcsőoszlopokkal együtt, és ugyan nem látszik, de a fémhálós üvegtető is konténerben végezte. A nyitott veranda így rálát a kertre, ha nem vigyázok feltelepednek rá olyan növények is mint az édeskömény. De félek gyökerével megbontja a betont, úgyhogy neki tilos az, ami a nehézszagú gólyaorrnak és a macskamentának szabad...