2015. december 17., csütörtök

1217

paprikafácskám utolsó, 2014-es fellángolása/életigenlése (erős volt :)



2015. szeptember 21., hétfő

0921

a csillagászati ősz kezdete kb.  /  házimozi  :) a kert azért itt is jelen...

2015. augusztus 15., szombat

0815

3hét - kifelé a nyárból: ahogy napraforgók elszáradtak, vándorpoloskák sokasodnak

2015. augusztus 14., péntek

0814

[HOME] - a kert itt illuzórikusan, a tudat tükrözésén túl is... :)
ez meg csak úgy:

"A tér nemcsak a szoba négy falán túl létezik; van olyan tér is, amelyet a szoba hoz létre. Létezik a körülzárt tér, a gömb, amelyet a megfigyelő teremt önmaga körül, és amelyen keresztül látja a megfigyeltet - aki úgyszintén gömböt teremt önmaga körül.
Amikor a megfigyelő este a csillagokat nézi, korlátozott a tere. Távcsővel képes lehet több ezer fényévnyire ellátni, de ő a tér megteremtője, ezért az véges. A megfigyelő és a megfigyelt közötti kiterjedés a tér és az az idő, amely befutja ezt a teret.
Nemcsak fizikai tér van, hanem pszichológiai dimenzió is, amelyben a gondolat önmagát futja be - tegnapként, maként és holnapként. Mindaddig, míg megfigyelő van, a tér csupán szűk börtönudvar, amelyben semmiféle szabadságról nem lehet szó."

(Jiddu Krishnamurti: Nincs más forradalom / részlet.)

2015. május 24., vasárnap

2015. május 20., szerda

0520

[kétég] ugyan nem sajátkertből, de hazafelé, 19:20 és 19:41-kor.

2015. május 19., kedd

0519

2005
2015, napló: tíz éve ilyen volt. Még ott a homokozó, féldélelőttöket eljátszottunk itt, a csonkolt öreg , beteg körtefa levágott ágai. Most ilyen is meg nem is. A sarokban a boróka kipusztult, de vannak más örökzöldek, a japán babérmeggy átköltözött a pincelejáróhoz, helyén egy páfrányfenyő, idébb egy kalácsfa, nyilván zsúfoltabban az ideálisnál. Majd keresek egyszer ide egy frissebb fotót...

2015. május 13., szerda

0513

2007_05_13_11:32
2000. Május közepe táján virágzik a PAEONIA – majd át kell ültetni őket pl. az előkertbe, a gyerekszoba ablaka elé, ill. hátul a nagyobb bokrok elé. Virágzik a RÓZSA a veranda előtt – visszavágni!, és egy futót ültetni mellé. Tetű ellen csalánlé és hagyma. A HÁRS nálunk még bimbós, másütt már virágzik. Az utcán az akác virágtalan. (Mert nem akác, hanem PAGODAFA) A KÖRTE szürkepenészes, (mielőtt beérne lepotyog). A KAKTUSZOK hajtanak és virágoznak a veranda párkányán. A palánták lassan nőnek csak.(cserépben és szabadföldön is nagyon kötött a talaj) Szárazság van, és szokatlan meleg. A SZŐLŐ a napos helyeken tele van fürttel, a déli kerítés árnyékában  nem. A konyha fölött a legtöbb. A HAJNALKÁK lassan kezdenek futni, a BABOK gyorsabban. Az ALKÖRMÖSt irtani kell. (Nem biztos, hogy alkörmös, de kiirthatatlan.) Füvezni szeretnénk, mert a két ház között most por van.
Kínai popzene szól. A Lili szandálja mellé kaptuk. A szandál hordhatatlan, de olcsó volt. Az egyik 21-es, a másik 22-es (bal és jobb más méretű).
2015: Olvasgatom a régi kerti-naplóimat. Hát igen. Vagyis nem, a paeonia nem érezte jól magát nálunk. Kint az utcai előkertben már igen, viszont az idei utcakorszerűsítés során ott nem maradt helye... Vagyis csak nem bírta a megpróbáltatást. A rózsák néha elöregszenek, elgyengülnek, s szintén megadják magukat a sorsnak. Általában családi ünnepekre kapott cserepes minirózsák ők, és néha kapnak tápot, s gondoskodást nem is keveset, de nyilván nem eleget.... :)
Ja és az utcán az nem fehér akác, ahogy 2000-ben szólítottam, hanem a szépséges japánakác, szebb nevén pagodafa. Sajnos még előttünk számtalanszor elszenvedte az ágainak tőből való csonkolását, talán hogy gömbösen növessze koronáját. Hozzá nemértőként, de határozottan ellenzem ezt a ténykedést, aminek eredménye a törzs felső végén egy csomósodó forma. Továbbá az utcafákat sújtó további beavatkozás, a hozzá nem értő évenkénti metszés: a villany-vezetékek védelmében esztelenül végzett további csonkítások miatt koronája természetes arányait vesztette, és ezzel együtt stabilitását is.
Kaktuszok már alig, én sosem voltam oda értük, bár a mamilláriák virágzásukban nekem is kedvesek. 

2015. május 11., hétfő

0511

2008_05_11_9:28
2008-ban így látszott a lakóház, a műterem ablakából. Mára (2015) több szempontból is változott a helyzet. A rács maradt, bár mindig utáltam ablakon a rácsokat, ezt kicsit megszerettem, mert a derékszögű hálóra ezeket a kis hajlított íveket volt szabad odaterveznem. Azóta a nagyház bejárata is változott, a dobozzá záró magas verandafalak eltűntek, a zöld gázcsőoszlopokkal együtt, és ugyan nem látszik, de a fémhálós üvegtető is konténerben végezte. A nyitott veranda így rálát a kertre, ha nem vigyázok feltelepednek rá olyan növények is mint az édeskömény. De félek gyökerével megbontja a betont, úgyhogy neki tilos az, ami a nehézszagú gólyaorrnak és a macskamentának szabad...

2015. április 29., szerda

0429

2005_04_29_15:57 rebarbara
2005-ben már/még volt rebarbarám. Dísznövénynek szerettem, nem főzni és enni... A virágjai különösen lenyűgöztek. Számomra kicsit állatszerű lényt idéz, ahogy a bimbók előtörnek az áttetsző burokból.

2015. április 24., péntek

0424

2005_04_24 Osteospermum
Talán a kétezres évek elején ismertem meg ezt a növényt, nagyon is divatos lehetett, nem ok nélkül, -  legalábbis erről a képről fel tudom idézni az okát. Akkoriban a tavaszi családi ünnepekre kaptam is ajándékba, ki is ültettük a kertbe, azóta valahogy eltérült róla a figyelem/az enyém mindenképp :)

2015. április 23., csütörtök

0423

2005_04_23_nefelejcs
Nefelejcset mindig is szerettem volna, már gyerekkoromban megkedveltem, valahogy azokat a tavaszokat, meg a nagymamám emlékét idézi. Azóta kicsit jobban is ismerem, most már tudom, hogy ebben a kertemben nem nagyon számíthatok rá, mert nem nagyon kedveli sem a klímát, sem a földjét, s ezeken változtatnom nem sikerül :) Láttam sötét virágú változatát is, tetszik nagyon, de már nem vágyom arra sem...

2015. április 22., szerda

0422

Ez itt a kamraajtó és a kisebbik ház fala, ahogy az ajtófélfa és az ajtó szárny között lesve láttam ahogy a bodza lombját falra vetíti a nap. Szeretem ezeket a színeket, azért is került ide a névnapom dátumára...

2015. április 21., kedd

2015. április 20., hétfő

0420

Két régi ház. Az egyiken még az eredeti spaletták. Valamikor vonzó türkizek. Most mállásukban esztétizálnak. Vagyis én látom ezt szépnek. Minden felújítással veszít a ház ezekből. De nincs ezzel se gond.

2015. április 19., vasárnap

0419

Egy friss kép mára... a hársfa ágrácsa: csomópontok, keresztek, derékszögek, rejtett betűk, ismétlődések... - elnézném órákig

2015. április 17., péntek

0417



2010_04_17_16:11
2014: Minden változásban van. Én is, a kert is. Régebben többet alakítottam a kerten, most hagyom. Beállt. Így mondják. Én meg mással foglalkozom. Nagy változások vannak bennem. De a kert, a valamikori privát éden, mégis fontos marad. Másképp. Egykor szimbolikus is volt minden tevékenység benne, ahogy hasznos is.
Valami elveszett, átalakul, ezért most a kertet is elengedem, lássuk mivé lesz így. Egyébként olyan szép most is. Igazi dzsungel, intenzív éden. Az ablakból nézem. Nincs benne helyem.
Csinálok itt a virtuális térben egy kis csinos dobozt, - ezt a blogot - és beledobálom néhány élményemet erről a kertről, ami az életem része volt, de mert aminek a része volt az már nincs úgy ahogy... és nem tudom mi lesz, hogyan tovább, ezért ez most egy lezárás, és egy nyitás is egyben. Csupán csak ennyi. Semmi több.

2010_04_17_16:12

 2015: Kb, ahogy előző évben, ugyanúgy tovább.
Csak a legszükségesebbeket alakítom, ahogy a vállalt felelősség diktálja. De hagyom, hogy a kert növényeivel, állataival minél inkább élhesse saját életét, természete szerint, a legkevesebb beavatkozással. Vagy csak gondolom, hogy így van. Ha teljesen magára hagynám, lennének néhányan, akik gyorsan eluralnák a teret, kiszorítva jelenlegi szomszédaikat. És ezt nem akarom. Újakat nem telepítek, a meglévők között próbálok valami egyensúlyt fenntartani....

2010_04_17_16:13

2013_04_17_aquilégia_vs_ranunculus
2013_04_17_bellis_perennis









2015. április 13., hétfő

0413



2000.04. 13-15. Virágzik a BABARÓZSA, a SZILVA, a KÖRTE is most kezd. Jönnek ki a földből a GYÖNGYVIRÁGOK.
Kijött és bimbós a BAZSARÓZSA ill. van két nyurga PÜNKÖSDIRÓZSA. (mi a különbség? a színük?) az aranyfa mögött tele van ezekkel (PEONIA).
Virágzanak az IBOLYÁK, és egy kis sárga virág kerekded levelekkel (SALÁTA BOGLÁRKA).
A LAPOSBAB Aliztól az utcai kerítéshez került, az orgonák köré (itt inkább a hajnalka érvényesült), meg a pince nyugati oldalába (árnyékos volt neki, és öntözni se tudtam a pince miatt.) A D-i palánkhoz is 4 fészekbe az ibolyák, és májusi gyöngyvirágok közé (persze itt se sikerült, nálunk babot a veranda előtt lehet futtatni, de ott mindig más növények foglalják el előle a helyet.)
A szegény nyurga rózsa köré fokhagymát duggattam, hátha segít neki.
Cserépbe, ládába: retek, kapor, saláta ill. spenót. (kicsik ezek a ládák!)
Az áprilisi melegtől, (hirtelen jött nyár) a BABARÓZSA nagy része leszáradt. (Ez mégis valami betegség lehet, vagy a babarózsa kellemetlen tulajdonsága, hogy virága teljében leszárad az egész? A környéken másütt is ezt látom, és tanácstalan vagyok, de kezdek kiszeretni belőle.)
Virágzik a „MŰSZAMÓCA”, meglepett, hogy sárga a virága.

Április közepe táján, a nagy esőzések után, viharos szélben ki kellett hívni a tűzoltókat, és kivágatni a FENYŐt – hullámzott alatta a talaj. – Most sokkal naposabb az előkert is.
A felnyurgult THUJÁt a műterem ablak elől P. kiásta és kiültette a kapu elé. Kérdés, hogy megmarad-e? (Nem maradt meg.)

2015. április 8., szerda

0408



2006. 04. 08. szombat
A LEPKECSERJE mellett pirosan kinyílott az első TULIPÁN. Nagyon szép. Nemkülönben a KÖKÖRCSIN, ami mélybordó. Mondjuk. A számomra eddig ismeretlen, fehér-virágú TÉLI ERICA a HAMISCIPRUS alatt, még mindig virágzik. Levelei világosak, és tűlevél-szerűek. Hosszú ágacskái lazán nőnek. Mellette az ERICA CARNEA már megint elgyötört barnás színével riogat. Egy kis TÖRPE KÚSZÓBORÓKÁT ültettünk melléjük az ősszel. Télen, hó-fedetten L. rálépett, és letört a harmada, és mintha a tetején néhány ágacska el is fagyott volna. Most megfigyelés alatt, aztán vissza nyesem.
Volt egy TUJA magoncom a kertben. Előbb bonszaiosítandó becserepeztem, majd egyszerűsítendő az életet kiültettem. A gyakori nyesegetés ellenére egész nagy lett, bár szokatlan formájú. Most ezt is betársítottam ide az örökzöld sarokba. Amúgy meg átrostáltam egy csomó földet, és idehordtam mögéjük, a kerítés tövébe. Lett egy kis emelt padka. Nagyon zavart, hogy a kert, mint egy ügyetlenül megbillent tálca lejt a DK-i sarka felé – és talán elcsorog ezen a lejtőn a sok értékes CSÍ. :) De ha nem is, mosogatás közben akkor is rossz volt nézni ezt a kibillentséget. Semmi kifogásom a hepék és hupák, dimbek és dombok ellen, de a szakadatlan lejtmenet nézetem szerint nem vezet semmi jóra. Amúgy is itt van a hideg sarok, némi fagyzuggal, mély árnyékokkal, gondoltam, ha emelintek rajta, a nap is jobban éri.
Nos, van még itt teendő, s menet közben alakul a forma. A DÉLI KERÍTÉS alatti emelt ágyban szépen hajt a NYÁRI GYÖNGYVESSZŐ (Spirea), és megmaradt a SZAMÓCA, meg valami magoncok keltek ki, de nem ismerem fel Őket.

2015. április 5., vasárnap

0405

2006.
04. 03. hétfőtől 05-ig: megpróbáltam kitisztítani a KOMLÓt a CISZTERNA ELŐTTI ÁGYból. Szétrángatta a vállamat, és biztos, hogy maradt bent ami kihajtson. Afféle 112 fejű sárkány. Ha sikerült volna csak a nőivarú tövet elkülöníteni, úgy nagyon örültem volna, ha továbbra is itt fut a veranda oszlopára, - de így kész életveszély volt a kertre.
Ültettem a helyére az ÉDESKÖMÉNY társaságába VALERIÁNÁt, meg MUSKOTÁLY?ZSÁLYÁt. Két nagytermészetű növényt – lehet vetélkedni. Alattuk meg ott tekereg valami nagyon erős illatú BORSMENTA, szintén az agresszív fajtából.
A KONYHAÁGYÁS oszlopa mögül kiszabadítottam egy nagyon szép, kisfejű, BORDÓ VIRÁGÚ KRIZANTÉM tövet, és a VERANDA ELŐTTI HOSSZÚ ÁGYÁS felső részén ültettem el. Amúgy a felső ágyásszintet tartó deszkát tavaly farontó gombák támadták meg, ezt most kiszedtem és pótolni kell.
Az alsó szinten fehér PÁZSITVIOLA nyílik, valami más virággal jött hozzánk, csak úgy. De jól tette, és örülünk neki. :)
Aliztól SZELLŐRÓZSA, pici kék, nyílik a selyemakác alatt.
Hervadnak a krókuszok, a kertben mindenfelé sárgállanak a SALÁTABOGLÁRKÁK, az előkertben zöld leveleik mondjuk szőnyegként takarják a talajt. Fölöttük NÁRCISZOK, és szanaszét kicsi kék IBOLYÁK.
És jönnek a JÁCINTok is, és nagyon illatoznak. És szép az idő. A TÉLI JÁZMIN is virágzik, az árnyékos oldalon, P ablaka alatt - kicsit kevés rajta a virág.
Kel a mák mindenfelé, a pipacsot csak később vélem látni, a domb keleti oldalán. A spenót, retek, saláta alszik.
Szép napos időben fürdőzik rigópapa az itatóban, szinte kipacsálja az egész vizet.
Kiültettem a sudárzsálya jobbjára Lili száras kankalinját. A veranda előtti hosszú ágyás bal csücskébe Erzsi krókuszait, az előkertbe az Ildi-féle lila krókuszokat. A domb szélébe a puszpáng mellé: a Csillától kapott levendulát, egy tő rozmaringot, a curry-növényt. Eddig a konyhában teleltek, talán nem jön már rájuk komoly fagy. Alájuk varjúhájak, és vinca minor. Még Ilditől, sínylődött egy páfrány elöl a kerítésnél, az orgonák alatt. Kiszabadítottam egy másik orgonatő elé – talán túléli, és jobb lesz ott neki. A boglárka cserjén valami fehér kártevő telepedett meg, majd gondom lesz rá/vagy vele. :D