0408

2006. 04. 08. szombat
A LEPKECSERJE mellett pirosan kinyílott az első TULIPÁN. Nagyon szép. Nemkülönben a KÖKÖRCSIN, ami mélybordó. Mondjuk. A számomra eddig ismeretlen, fehér-virágú TÉLI ERICA a HAMISCIPRUS alatt, még mindig virágzik. Levelei világosak, és tűlevél-szerűek. Hosszú ágacskái lazán nőnek. Mellette az ERICA CARNEA már megint elgyötört barnás színével riogat. Egy kis TÖRPE KÚSZÓBORÓKÁT ültettünk melléjük az ősszel. Télen, hó-fedetten L. rálépett, és letört a harmada, és mintha a tetején néhány ágacska el is fagyott volna. Most megfigyelés alatt, aztán vissza nyesem.
Volt egy TUJA magoncom a kertben. Előbb bonszaiosítandó becserepeztem, majd egyszerűsítendő az életet kiültettem. A gyakori nyesegetés ellenére egész nagy lett, bár szokatlan formájú. Most ezt is betársítottam ide az örökzöld sarokba. Amúgy meg átrostáltam egy csomó földet, és idehordtam mögéjük, a kerítés tövébe. Lett egy kis emelt padka. Nagyon zavart, hogy a kert, mint egy ügyetlenül megbillent tálca lejt a DK-i sarka felé – és talán elcsorog ezen a lejtőn a sok értékes CSÍ. :) De ha nem is, mosogatás közben akkor is rossz volt nézni ezt a kibillentséget. Semmi kifogásom a hepék és hupák, dimbek és dombok ellen, de a szakadatlan lejtmenet nézetem szerint nem vezet semmi jóra. Amúgy is itt van a hideg sarok, némi fagyzuggal, mély árnyékokkal, gondoltam, ha emelintek rajta, a nap is jobban éri.
Nos, van még itt teendő, s menet közben alakul a forma. A DÉLI KERÍTÉS alatti emelt ágyban szépen hajt a NYÁRI GYÖNGYVESSZŐ (Spirea), és megmaradt a SZAMÓCA, meg valami magoncok keltek ki, de nem ismerem fel Őket.